A Dániából származó Michael Petersen elhízásban szenved.

BETEGSÉG TÍPUSOK

Elhízás

Az elhízás mögött álló tudomány élvonalában.

A Dániából származó Michael Petersen elhízásban szenved.

Elhízás

Úgy tűnhet, az elhízást egyszerű megmagyarázni. Ha egy személy több kalóriát fogyaszt el, mint amire szüksége van, meghízik. De az igazi magyarázat nem ilyen egyszerű, többről van szó, mint a testsúly.

Az elhízás összetett krónikus betegség, és a fogyás nem csak azon múlik, hogy kevesebbet eszünk és többet mozgunk. Ami azt illeti, az elhízást befolyásolhatja a genetika, a fiziológia, a környezet, a munka és az oktatás, és az agyunkban zajló folyamatok.

E tényezők megértése kritikus fontosságú, mivel az elhízás más betegségekkel jár együtt, köztük a 2-es típusú cukorbetegséggel, szívbetegséggel és a rák bizonyos fajtáival. Nem is beszélve arról a megbélyegzésről és előítéletről, amitől milliók szenvednek minden nap.

Megfelelő ellátással az elhízottak tartós fogyást érhetnek el, ami tényleg sokat számít az egészségük szempontjából.

Az elhízás súlyos krónikus betegség

650 millió

ember elhízott jelenleg.

2x-es

Az elhízás világméretű előfordulása megduplázódott 1975 óta.

>20%

testsúlycsökkenés a célunk a betegeknél műtét nélkül.

1,2 trillió $

az elhízással kapcsolatos szövődmények kezelésének várható globális költsége 2025-re.

Miért hízunk másképp?

Az elhízás nem életre szóló választás

Az elhízást számos tényező befolyásolja a testen belül és kívül. Az ember születhet hízási hajlammal, pont úgy, ahogy valaki egy adott szemszínnel születik.

Amikor valaki eszik, a gyomor és a bél hormonjelzései következtében csökken az éhségérzet és fokozódik a teltségérzés, ez szabályozza az ember táplálékbevitelét.

Fogyás során a hormonok szintje megváltozhat, hogy megpróbáljuk visszanyerni az elvesztett testsúlyt. Tanulmányok azt mutatják, hogy ennek eredményeként csak az emberek mintegy egyharmada tartja meg sikeresen a csökkent testsúlyát.

Egy személy általános jóllétének, környezetének és életmódjának sok részlete is okozhat testsúlygyarapodást. Az is befolyásolhatja az elhízás kialakulásának kockázatát, hogy egy adott személy hol él, és milyen a kultúra, ami körülveszi őt.

Ezért, bár sok elhízott ember véli úgy, hogy képesnek kell lennie arra, hogy saját maga kézben tartsa a testsúlyát, ez nem is olyan egyszerű.

A Spanyolországban élő Vicki Mooney is elhízott.

Az agy hatása a testsúlyra

Ahhoz, hogy megértsük az elhízást, meg kell értenünk, hogy mi történik az agyunkban. Úgy tűnik, a testünk fixen úgy van beállítva, hogy elraktározza az extra kalóriákat, valószínűleg azért, mert évezredeken át ez alapvető túlélési mechanizmus volt.

Az elhízottak ezért nehezen tudnak fogyni. A testük programozása azon munkálkodik, hogy visszaállítsa őket az eredeti kezdősúlyukra. Olyan, mintha az agyban lenne egy kapcsoló, ami átállítja a személy energiafelhasználását, amíg vissza nem szedi az elvesztett kilókat.

Megpróbáljuk meghatározni, hogy az agyban pontosan hol helyezkedhet el egy ilyen kapcsoló, és vizsgáljuk, hogy ez olyasvalami-e, amit gyógyszerrel tudnánk kezelni, azért hogy egy nap talán segíthessünk az elhízottaknak, hogy a testsúlyukat egy új, egészségesebb kiindulópontra tudják „visszaállítani”.

Ha sikerrel járunk, az elhízott emberek millióinak segíthetünk.

Elhízás illusztráció displying a város vázlatot.

Az elhízás kezelésének holisztikus megközelítése

Célunk, hogy  vezető szerepet töltsünk be az elhízás mögött álló tudomány területén.

Kutatásaink a természetes GLP-1 hormonra fókuszálnak, egyre többet tudunk arról a szerepről, amit ez hormon tölt be a sikeres fogyás elérésében. Miután valaki befejezte az étkezést, a testben lévő GLP-1 molekulák befolyásolják az éhségérzetét.

Tudósaink már évek óta tanulmányozták, hogy a szintetikus GLP-1 molekulákat hogyan lehet felhasználni arra, hogy elnyomják az étvágyat vagy növeljék az energiafelhasználást. Tovább vizsgáljuk azt is, hogy a GLP-1 hogyan ösztönözheti a tartós fogyást.

Jelenleg a következő területeket kutatjuk:

  • 20%-os testsúlycsökkentés
  • Kedvezőbb szív- és érrendszeri hatás