Novo Nordisk A/S Novo Nordisk Magyarország Novo Nordisk Magyarország
 
Küldje el barátainakNyomtatás

A szénhidrátok az elsődleges energiaforrások




A cukorbetegeknél (mint az egészségeseknél is) az energiabevitel felét szénhidrátnak kell biztosítani.

Az ételek kétféle formában tartalmazzák a szénhidrátokat.

  • Egyszerű cukrok: mono- és diszacharidok  (egyszerű, könnyen felszívódó cukrok): szőlőcukor, répacukor.
  • Összetett cukrok: poliszacharidok (összetett, lassan felszívódó szénhidrátok).

 

Mono- és diszacharidokat talál a lekvárokban, édességekben, édes tésztákban, gyümölcsökben, gyümölcslevekben, mézben és tejben. Amikor egyszerű szénhidrátokat fogyaszt, vércukorszintje gyorsan magasra ugrik, mert a monoszacharidok gyorsan felszívódva a vérbe kerülnek. Előnyös ezért az egyszerű cukrokat a (lehetőleg teljes kiőrlésű) péktermékekben, burgonyában, zöldségekben vagy (lehetőleg barna) rizsben,  található poliszacharidokkal kombinálni.

A cukorbetegek számára az összetett cukrok fogyasztása biztonságosabb, hiszen felszívódásuk hosszabb ideig tart.

Egyszerű cukrot tartalmazó élelmiszereket fogyasszon, amikor alacsony a vércukorszintje. Így könnyebben megbirkózik a hipoglikémia kellemetlen tüneteivel. A megfelelő és változatos étkezéshez ismernie kell az egyes táplálékok szénhidráttartalmát. Azt tápanyagtáblázatokból megtudhatja. Az ételek vércukoremelő hatása nemcsak a szénhidráttartalomtól függ, hanem az úgynevezett glikémiás indextől is. A glikémiás index az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek a szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő képessége.

 

Glikémiás index

Élelmiszer

 90-100%

malátacukor, burgonyapürépor, főtt burgonya, méz, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, valamint minden cukros üdítőital

 70-90%

fehér és félbarna kenyér,zsemle, kifli, Abonett, ostya,kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék, (kivéve; spagetti és makaróni), kalács, szőlő, szacharóz, (az utóbbi csak felerészben tartalmaz glükózt, másik fele diétás fruktóz)

 50-70%

zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, barna kenyér, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé

30-50%

tej, joghurt, kefír, legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni, tejszínes fagylaltok, tejcsokoládé

 30%  alatt     

fruktóz, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színes főzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom

Forrás: Dr. Halmos Tamás, Dr. Jermendy György: Diabetes Mellitus Elmélet és Klinikum, Medicina Könyvkiadó, 2002

 

Látható, hogy a burgonyapüré sokkal jobban megemeli a vércukrot, mint pl. a spagetti vagy a lencse. Az ételek glikémiás indexét az adott étkezéshez adott inzulindózisnál figyelembe kell venni, különösen gyors hatású inzulin analóg használata esetén. Az ételek szénhidráttartalmának megbecslése nehéz feladat, sokat kell gyakorolni.

A fehérjék építik és újraépítik testünk sejtjeit. A cukorbetegségnek az elfogyasztott fehérje mennyiségét is ellenőrzés alatt kell tartaniuk, felnőtteknél az energiabevitel kb. 20%-át fedezze a fehérjékből származó energia.

 

A zsírok azért fontosak a szervezetnek, mert

  • energiaforrások,
  • segítségükkel hajunk és bőrünk egészséges marad,
  • a zsírban oldódó vitaminok, azaz A,D,E és K vitamin vivőanyagai.

Ugyanakkor a napi étkezés zsírtartalmát korlátozni kell, mert ha túlzott mennyiséget viszünk a szervezetbe, a zsírok elhízást okoznak és érelmeszesedéshez vezetnek. Az energiabevitel max. 30%-át tegye ki a zsírokból származó energia, és az energiabevitel max. 10%-a származhat telített szírsavakból, ezek főleg állati eredetű zsiradékok. Előnyösebbek a növényi eredetű olajok, legjobb az oliva olaj.

Hány kalória keletkezik az egyes tápanyagokból?

1 g szénhidrát= 4 kilokalória (kcal)

1 g fehérje= 4 kilokalória (kcal)

1 g zsír= 9 kilokalória (kcal)

 

DIA/2010/89/01
2010-06-17